Első vers:
Tegnap délben kezdődött.
Írta Miklós Csaba .
Egy szép szerelem született,
Tegnap délben kezdődött !
A hölgy neve Babett,
Annyira lenyűgözött,
Szívem közepébe költözött !
Megbabonázott,
A pillanat törtrésze alatt !
De láttam, Ő is így érezhetett,
Bár nem szólt, de szinte esengett !
Egy mosolyért, egy simogatásért !
Nehezen váltunk el,
Kértem sosem hagyjon el !
Ő csak nézett, szomorú szemekkel,
A kerítést nehezen engedtem el !
A sarokról még visszaintegettem,
Szemem elől nem tévesztettem !
Ma reggel első utam Hozzá vezetett,
De mit látok, szerelmem Babett,
Egy idegen Úr előtt tetszeleg !
Kihűlt azonnal szerelmem,
Megfogadtam, többé első látásra,
Nem szeretek egy kiskutyába !
2010.05.15
Második vers:
Múló életünk
Méhész Izabella verse
Elmúlik az élet
szaladnak a percek,
múlt ködébe vesznek
erények és vétkek.
Sorsunknak, ha volt szép,
fontos gondolata,
eszünkbe villan még
egy-egy pillanata.
Aztán tovább kúszik,
elviszi a vágyat,
nem hagy maga után,
csak a sötét árnyat.
Megtört némasággal
hallgat már a szív,
reményszárnyon szálló
új álmokat hív...
S az idő nem enged,
napjai sietnek,
könyörtelen percek
egyre csak peregnek.
Köszönöm az költőknek verseiket. További jó alkotást kívánok mindkettőjüknek.