Vitamin a rák ellen?

Vitamin a rák ellen?

Nem tudom hogyan hat a syncumáros emberek szervezetére ? 
(Az ügyben értekezni kell a dokikkal )
De azt tudom, jó lenne elhagyni ezt a gyógyszert.

Az alábbi vitaminbomba receptet kaptam: 

Írom a receptet:

Hogy elkészítsük ezt az élettel teli italt csupán
- egy céklára,
- egy sárgarépára és egy
- almára van szükségünk.
Megmossuk jól a hozzávalókat, kockákra vágjuk és beletesszük egy mixer edénybe hozzáöntünk egy kis vizet és összeturmixoljuk. Amint kész van már ihatjuk is.

Ebben segít ez az ital:
- megelőzi a rákos sejtek kialakulását
- megelőzi a máj, vese, hasnyálmirigy betegségeit és meggyógyítja a gyomorfekélyt
- megerősíti a tüdõt, megelõzi a szívinfarktust és csökkenti a magas vérnyomást
- erõsíti az immunrendszert
- jót tesz a látásnak
- lecsökkenti az izomlázat
- méregtelenít, javítja a bélműködést, jó a székrekedésre.
- meggyógyítja a pattanásokat és szépíti a bőrt
- elűzi a kellemetlen leheletet
- csökkenti a fájdalomérzetet

Az biztos  hogy egy ilyen  

 

Alma 

Minden gyerek kedvét meghozza az evéshez

Mindenszentek és Halottak napja_0001.wmv

http://www.youtube.com/v/MRe5QLDSn1Y?version=3&autohide=1&autoplay=1&autohide=1&showinfo=1&feature=share&attribution_tag=x4iSJ5rxDjCPIZt3mY3iDA

Van aki nem ismeri ?

Dénes György : Házassági becenevek

Míg ifjú házasok vagyunk,
éjjel-nappal turbékolunk.
A zöldfülű férj szól: galambom!
Kutyuskám - gügyögi az asszony.
Gyénántkukac, aranybogár,
pillangó meg pintyőmadár,
cirmos cicuska, kisegér,
boldog szívünkbe belefér
egy egész állatsereglet.
Szeretsz, mókuskám?
Én szeretlek.

Később, ahogy múlnak az évek,
vaskos szó is nyelvünkre téved.
Kivált, ha összezördülünk.
Villámokat szór a szemünk.
Már nincs kutyus, aranybogár,
annál több ökör és szamár.
Sündisznó, medve, vadbivaly,
majmokból mindenféle faj.
Már nem galamb és nem cica,
csak holmi kotlóstyúk, liba,
károgó varjú, papagáj.
Noé bárkája lesz a szánk.

Megöregszünk: két vén madár,
üldögélünk a régi fán.
Eszünkbe jut az ifjú báj,
gyémántkukac, aranybogár
és egy egész állatsereglet.
Szeretsz, vén varjú?
Én szeretlek.

Hát mit tehetünk, ilyen az élet .

Ki korán kel aranyat lel?

Korán keltem a minap,-nagyon korán.  4-órakor ébredtem meg, nem tudom mire, s  nem tudtam vissza aludni újra.
Mit tehet ilyenkor az ember, egy darabig próbálkozik, azután feladja és felkel. Van munkám bőven, éppen a körték eltevésével birkózom.
Kávé, kenyérke, gyógyszer  után felöltöztem és lementem az alsó konyhámba....az ilyen munkákat mint befőzés.... ott szoktam elvégezni. Nekiálltam a körtepucolásnak.
Valamiért, már nem tudom miért vissza kellett menjek a lakásba.  Ahogy kiléptem a konyhából, s megláttam az eget, szinte belém szorult a lélegzet is.
 A telefonom a zsebemben volt.  Természetes, hogy azonnal kinyitottam és fotózni kezdtem.
 Imádom a napfelkelte csodálatos, varázslatos világát, a fények játékát, már valójában nincs sötét (a garázsunk oldaláról készült fotó is mutatja), csak az erős fényhatás miatt, lesz a még be nem világított rész sokkal sötétebb a valóságosnál. Ahogy kibukkan az éltető napocska a háztetők között, szinte  aranyba öltözik körülötte minden. A felhők megvilágítása egyszerűen számomra  maga a csoda.
 Sok -sok napkeltét fotóztam már, de azt hiszem soha nem tudok betelni látványával. 
Feszülten lesem minden alkalommal, most vajon melyik háztető felett bukkan ki a Nap első sugara. Pár ilyen fotómat bemutatom. 
A legutóbbi sorozatból egy filmecskét is készítettem, s hogy ne legyen unalmas a Citatumból vett idézetekkel színesítettem a palettát.
Erre a látványra léptem ki, ugye, hogy nem lehetett kihagyni?

                                                    Készült: 2013.09.10.6:10-kor

                                                   Készült: 2013.09.10. 6:28-kor

                                                      Készült: 2013.09.10. 6:42-kor

                                                     Készült: 2012.01.26. 7:42-kor

Készült: 2011.01.16. 6:32-kor

 A telefon nem írja rá a fotóra a dátumot és az időt, csak akkor látod ha ráteszed az egeret az eredeti fotóra, azét írtam a képek alá az időpontokat.

Most szeretném a videót is ide illeszteni amit e hó 10. -i fotóimból készítettem:

Mivel a filmet nem tudtam idecsalogatni, csak a linket teszem ide:

http://www.youtube.com/watch?v=WAvBjvHG1EY

A kosztos.

A kosztos története:

A minap megyek le a kertbe és a felső udvaron olyan nyomokat látok ami eddig nem volt. Olyan, mintha nyuszi ürülék lenne. Apró bogyók, még úgy meg is fordult a fejembe ki a fene önthette ezt ide a fűre?  
Azután, ment a nap a maga megszokott menetrendjében. Nem foglalkoztam tovább a gondolattal, mert a a körte eltevése a  feladatom más egyéb mellett.
 Majd az esti locsolás utolsó fázisaként, egy marék paradicsommal az egyik kezemben, a másikban  a locsolókanna, hogy még a rózsácskáim is kapjanak az éltető nedűből, indulok felfelé a lépcsőn az alsó kertből.
 Mit látnak szemeim...egy nyuszi ül a fűben és vacsorázik! 

Kérem,  hogy órája van -e nem tudom, ...lehet, hogy zsebre vágta.... de az biztos , hogy őkegyelme nem késett el sehonnan....mert nem szalad el!
 Igen illedelmes jószág, minden nap megjelenik, a kapun jön be. ( ezek szerint itt lakik a mi utcánkban)  Lemegy a kertbe és a fa alá lehullott almát , mézédes körtét, édeskömény levelét, répa zöldjét vacsorázik, ma kérem még szőlőlevelet is evett.
 Káposztám nincs, így a nyúl iskolába nem tudom beíratni.
Mindezt elnézem neki,  de hogy  még a zellerem zöldjére is fájjon a foga, azt már nem engedhetem meg!  
Nyuszi,- nyuszi nyulacska  jó lesz ha vigyázol mit lakmározol, mert a fazékba kerülhetsz , ha rendetlenkedsz!

A Batsányi Cserhát kör tagjai közül megismerkedtem egy költővel, aki itt járt , s megihlette a kép és a történet.
Szeretném itt közzé tenni alkotását:

Monok Zsuzsanna " Kikelet" : 

A kosztos 

A minap csak ámultam, 
s számat tátva bámultam: 
- Mi a csuda lehet ez? 
de nem jött rá felelet. 

Apró, sötét bogyófolt? 
Eddig biz' ez itt nem volt! 
Ki szórhatta ide be? 
S m'ért pont az én kertembe? 

Tanakodtam magamban, 
majd dolgomra szaladtam. 
Várt rám, vagy ezer körte, 
hogy ízt főzzek belőle. 

Befőzéssel végeztem, 
s újfent a kertbe mentem. 
Akkor ért a nagy csoda: 
fűben egy kosztos koma. 

Nyulam-bulam őkelme 
szemet vetett kertemre. 
Körülnézett, szaglászott, 
nem félt, pedig meglátott. 

Valahonnan meglépett, 
s mindennapos vendég lett. 
Rákapott az almára, 
s édeskömény szárára. 

Gusztusa lett körtére, 
s a zellernek zöldjére. 
Az ágyások közepén, 
találtam meg őkelmét. 

Mondtam neki: - Huss, innen! 
Az irhádat vidd innen! 
Van ott körte, nagy halom, 
zelleremet nem hagyom. 

Nyuszi-nyuszi jól vigyázz! 
Gondold meg, hogy mit csinálsz! 
Rögvest fazékba leszel, 
ha nem nézed, mit eszel! 

Neki, ekképp' dohogtam; 
ám, ne hidd, hogy komolyan! 

A vers költőjének több verse az alábbi linken elérhető: http://hu.netlog.com/kikelet/blog 

Pósa Lajos gyermekverseiből

                                                                  
                                                                        A kisbalta

Volt egyszer egy ember,                                                      Szegény favágónak
Csingi, lingi, lánga,                                                               Nagy a búbánatja,
Nem volt semmije se,                                                          Kedves kis baltáját
Csak egy vas baltája.                                                          Még meg is siratja.

Ez a kis balta volt                                                                 Keserves panaszra
Az ő jótevője,                                                                        Akar nyílni szája:
Ez a kis balta volt                                                                S megjelen előtte
Kenyérkeresője.                                                                 A vizek királya.

Fát vágott az erdőn                                                            Korona a fején,
Mindig a baltával,                                                               Mintha most is látnám,
Kis balta bíztatta                                                                Harsogó hullámok
Vidám csattogással:                                                         Nagysörényes hátán. 

„Csitt-csatt, édes gazdám!                                             „Mi bajod? Mi bajod?
Ne félj, majd megélünk!                                                  – Szép szelíden szóla –
Csitt-csatt, édes gazdám!                                                Panaszod hadd hallom:
A jó Isten vélünk!                                                            ” Tán tehetek róla.”

Reggeltől napestig                                                           „Kedves kis baltámat
Csattogott a balta,                                                             A vízbe ejtettem,
A szegény favágót                                                             Vele mindennapi
Egyre vigasztalta.                                                               Kenyerem kerestem.

Egyszer csak mi történt,                                                  Ő tartotta az én
Ha ti azt tudnátok!                                                             Öreg ősz anyámat –
Nálam nélkül bizony                                                         Oh, vizek királya,
Ki nem találnátok.                                                             Hozd föl a baltámat!“

Megyen a favágó,                                                             Nagyon megsajnálta
Megyen a baltával,                                                           Csingi, lingi, lánga,
Nagy folyóvíz fölött,                                                         S habokba lemerült
Keskeny hídon által.                                                       A vizek királya.

Hogy, hogy nem… elbámul…                                       Majd újra megjelent,
Gondját elfelejti…                                                            Mintha most is látnám,
Kedves kis baltáját                                                         Harsogó hullámok
A folyóba ejti.                                                                   Nagysörényes hátán.


                                                   . . . . . .


„Itt van, szegény ember!”                                            „Talán csak nem ez volt?”
Szól hozzája szépen.                                                       Kérdi tőle szépen,
Fényes ezüst baltát                                                         Kisnyelű vasbaltát
Tart föl a kezében.                                                           Tart föl a kezében.

Szól a szegény ember,                                                   Kitör a nagy öröm
Ezt látván és hallván:                                                     A favágó ajkán:
„Oh, vizek királya,                                                         „Add ide…köszönöm…
Ez nem az én baltám!                                                  ” Ez az én kis baltám!

Megcsóválta fejét,                                                          Ez az én életem
Csingi, lingi, lánga,                                                        Áldott jótevője,
S habokba lemerült                                                      Öreg ősz anyámnak
A vizek királya                                                               Kenyérkeresője.

Majd újra megjelent,                                                    Csitt-csatt, édes baltám!
Mintha most is látnám,                                               Menjünk az erdőre!
Harsogó hullámok                                                       Iharfa, juharfa,
Nagysörényes hátán.                                                 Zúgó hegytetőre!”

„Ne, itt van! Ez volt-e?                                              ” Szól a favágóhoz
Kérdi tőle szépen.                                                        A vizek királya:
Fényes arany baltát                                                 „Az igaz beszédnek
Tart föl a kezében.                                                      Nincsen, fiam, párja.

Szól a szegény ember,                                              Csábító beszédem
Ezt látván és hallván:                                                Lelked meg nem csalta…
„Oh, vizek királya,                                                      Ezüst a te szavad,
Ez sem az én baltám                                               ” Itt az ezüst balta!”

Tetszett ez a beszéd,                                                 Szól a favágóhoz
Csingi, lingi, lánga,                                                     A vizek királya:
S habokba lemerült                                                 „A szerető szívnek
A vizek királya.                                                           Nincsen, fiam, párja.

Majd újra megjelent,                                                 Ősz anyádon csüggött
Mintha most is látnám,                                            Szíved gondolatja…
Harsogó hullámok                                                    Arany a te szíved,
Nagysörényes hátán.                                              Itt az arany balta!”


                                                              . . . . . . . .


Búcsút int a király                                                    A kis vas baltával
Arany koronával…                                                  Zöld lombos erdőre,
Megyen a favágó                                                     Iharfa, juharfa,
A három baltával.                                                    Zúgó hegytetőre.

Az ezüst baltával                                                     Reggeltől napestig
Az ezüst ligetbe,                                                      Csattog a kis balta,
Az arany baltával                                                    Vele búg a gerle,
Az arany szigetre.                                                   Száz madár fog dalba:

                                  „Csitt-csatt, édes gazdám
                                    Már most csak megélünk
                                    Csitt-csatt, édes gazdám!
                                   A jó Isten vélünk!”


Évek hosszú során át kerestem ezt a verset és az íróját. 
Gyermekkoromban édesanyám mesélte nekünk, de csak egy igen rövid szakasz és a történet lényege maradt meg bennem.

" Megyen a favágó,
  Megyen a baltával,
  Nagy folyóvíz fölött, 
  Keskeny hídon által" 

Ennyi volt a tényleges vers tudásom. Nem leltem, semerre . Míg véletlenül ráakadtam Pósa Lajos verseire 

 Születéskori neve Pósa Lajos
Született Nemesradnót
1850. április 9.Elhunyt Budapest
1914. július 9.(64 évesen)
Nemzetisége magyar
Házastársa  Andrássy Anna Lídia 
Foglalkozása költő, ifjúsági író, dalszerző 

Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.

Az adatokat a Wikipédiáról  vettem, de  Kun Miklós Jenő szerkesztésében  az alábbi linken akit érdekel többet is megtudhat az író tevékenységéről:
http://posalajos.com/

Én nagyon örültem , hogy végre ráakadtam csodálatos gyermekverseire, a hibákért elnézést kérek, de pdf formátunban akadtam rá, s nem tudtam átkonvertálni, két versszakonként másoltam be a verset. No és nem tudom miért így dobta szét?
Azt hiszem az a lényeg, hogy olvasható....
További jó keresgélést mindenkinek. 

Bemutató egy festőnőről

100 éve született Budapesten Amrita Sher-Gil, abban a házban, amelyben később Bartók Béla is élt (Szilágyi Dezső tér 4.). A Jászai Mari otthonában megismerkedő szülőkkel, a magyar anyával és az előkelő indiai szikh apával rendelkező festőnő munkássága korszakalkotó volt a dél-ázsiai országban és máshol is.
Édesapja gazdag szikh arisztokrata család sarja volt, a szanszkrit és perzsa nyelvek tudósa, filozófiai, teológusi és természettudományos képzettséggel, aki öt nyelven beszélt és úttörő szerepet játszott az indiai fényképészet megalapításában.
A művésznő képei között a zebegényi, kiskunhalasi, verőcei vagy budapesti képek mellett bőven találni azonban Indiában, Firenzében és Párizsban készült képeket is. Élete nagy részét Magyarországon, Franciaországban és Indiában töltötte. Magyarországon az egyszerű emberek és tájak, Párizsban a bohém élet és a forgatag, Indiában a hagyomány és a gyökerek ihlették meg. Személyisége mindenütt feltűnést keltett: Indiában a gyengébbik nemhez nem illő temperamentuma, öntudatos női léte, Európában száriba tekert arca emelte ki a tömegből. Európában bizarrnak, Indiában túl nyugatiasnak tartották. Mindig új utakat járt: hozzáment unokatestvéréhez, kislányként erotikus női aktokat festett, a férfiakéhoz hasonló bohém életet élt. Kivételes zenei tehetség volt, több nyelven beszélt, már gyermekkora óta otthonosan mozgott a művészvilágban.Új festészeti irányzatot hozott létre, olyan helyszíneken is önálló kiállítást szenteltek neki, mint a londoni Tate Gallery vagy a Delhi Nemzeti Galéria. 
Azaz Nő volt a szó legjobb értelmében :)

Gyertek velem Argentinába

Ma elkészültem a Földünk országai sorozatom újabb epizódjával.
 Argentínát választottam, mert van énnékem egy barátom ott, olyan fiam korabeli harmonikás. Szeretem hallgatni játékát,  mivel Ő is megnézi a filmjeimet, gondoltam meglepem vele.
 Sok sok újdonságra leltem a két ( Magyar és Argentin) wikipédián. Annyi képem, adatom gyűlt össze, hogy a végén igen csak gondban voltam. Nem akartam egy nehéz filmet készíteni.  Úgy gondolom, csak kis vidám.... éppen némi infó az illető országról. Na és a zene ami ugye alapvetően fontos ....illik e ? pásszol e a képekhez ??? Hát ezt majd Ti barátaim akik megnézitek eldöntitek. Sikerült e kellő figyelmet fordítanom az összeállításra.

Egy kis adatfrissítés akit érdekel:
Argentína: 2 776 890 km²
Lakossága : 40 millió fő ( becsült adatok)
Nagy észak-déli kiterjedése és magasságkülönbségei miatt Argentínában nagyon változatos az éghajlat.Argentína legmagasabb pontja a 6962 m magas Cerro Aconcagua.
Fővárosa: Buenos Aires
Az UNESCO világörökség listáján[1] az alábbi nemzeti parkok találhatók:
Los Glaciares Nemzeti Park, Iguazú Nemzeti Park, Valdés-félsziget, Ischigualasto és Talampaya Természeti parkok.
Argentína hivatalos nyelve a spanyol. Ezenkívül
az őslakos indiánok saját nyelvűket beszélik. A bolíviai határnál a kecsua nyelv, a paraguayi ,határnál a guaraní nyelv elterjedt.
Tizenegy kikötő van az országban. Argentínában 3100 km szakasz hajózható.
Az argentin konyha különösen kedveli a húsokat, főleg a marhát. Legszívesebben a parrilladát fogyasztják, ami grillezett húsból álló étel. Az ízeken némi olaszos hatás is érződik.
Látnivalók :
Buenos Aires: Rengetek szórakozóhellyel van tele a város. Vásárlónegyed a Avenida Santa Fe. A Metropolitana katedrálisba, José de San Martin sírja található. A Teatro Colon a város operaháza. A főváros leghíresebb múzeumai a Szépművészeti Múzeum, a Történeti Múzeum és a Museo del Cine.
Mar del Plata: A fővárostól 400 km-re található tengerpart.
Córdoba: Az ország második legjelentősebb városa. Nevezetesek a piacok, a jezsuita Iglesia de la Compania és a Museo Historicao Provincial Marques de Sobremonte.
Iguazu Nemzeti Park: Puerto Iguazu közelében folyik össze az Iguazu és a Parana folyó. Ettől keletre található maga a vízesés, melyen másodpercenként 70 méter magasságból 5000 köbméter víz zúdul alá.
Adatok a Wikipédiákról származnak

Zene:
Madonna - Evita - Don't Cry for Me Argentina (1996)
Toda Una Vida Osvaldo Farres(Compositor Cubano) Popularizo- Antonio Machin-
előadó:Jose

• 
  

Vers a javából

 Viharszonett /Vörös Judit/ 


Fázón megborzong a nyugvó nap lelke, 
pirosló alkonyán feltámad a szél, 
riadtan menekül minden ami él. 
szédülten csapong sérült szárnyú lepke... 

Közelít a vihar, bőszen, sebesen, 
beledermed a lét, fű, fa és virág, 
haragjától reszket a rémült világ, 
szerte szórja villámait dühösen. 

Dúlva, rombolva acsarog a tájon, 
üvöltve nyargal süvítő szélháton, 
s ahogy elvonul, könnye hull a fáknak... 

Kicsit sírnak még megtépett ágaik, 
majd visszatérnek napfényes álmaik, 
s újra büszkén és egyenesen állnak.

Saját fotó

Saját fotó

A téma a Földön hever

Meddig csinálom? nem tudom.... senki nem kényszerít rá.
 Csak a magam jószántából kis bepillantást szeretnék  tenni és adni a


                                                        " Földünk országai"-ból


Ez egy sorozat amit nemrégiben kezdtem el.
Ime: 

Jó szórakozást kívánok mindenkinek!

Végre, -végre itt a tavasz (képekben, idézetekben)

Nagyon vártuk ezt a tavaszt, hosszú volt a tél és erőszakos. Vas fogát  belénk vájta, tépett, harapott marcangolt. De  végül,  elvesztette erejét, s átadta helyét az áldott tavasznak, a napsütésnek, a melegnek.


Lengyel Menyhért:


"De ki festi meg a virágok színét – ki tervezi a pillangók színes szárnyait olyan precizitással, szabályossággal és művészettel, amit csak utánozni tud az emberi tehetség -, ki tervezi a rovarok arányait, hogy kecsesek legyenek, s a fák leveleit? Miért van ennyi szín és szépség, arány és művészet mindenütt a természetben? Hol a dolgok mögött a tervező – a zseni, a művész, aki ezt teremti, mert terv és rajz nélkül egy kis bútort sem lehet csinálni -, kik vannak hát erre a munkára hivatva, s ki adja a megbízást rá az élet óriási terepén? Ez misztikus és csodálatos – mégis reális – és megoldhatatlan!"

Méhész Izabella:
Itt a tavasz



Itt a tavasz, 
újra él, 
zsenge zöldje 
frissen kél, 
erdők alján, 
mezők felett, 
táncot jár a 
fürge szél. 
Kék ibolya, 
hóvirág, 
kikeleti 
valóság... 
Elgyengült a 
tél ereje, 
olvad minden 
jégvirág. 
Mosolyog a 
napsugár, 
megszólalt a 
kismadár, 
éled minden, 
színben ragyog, 
kivirult a 
láthatár. 










Szabó Magda:


"Az eső táncolt, énekelt, 
a füvön körbe járt, 
átvonta, húzogatta
a gally között haját, 
aztán kavics sértette fel
szelíd lábát, megállt, 
elhalt ártatlan éneke, 
nem táncolt már tovább."